Megemlékeznek a Nato bombázások áldozatairól

rtv.rs

A szenttamási Hadirokkantak Egyesülete 2017.03.24-én, pénteken megemlékezést szervez a Nato bombázások áldozatairól. Az eseményre pénteken 10 órai kezdettel Szenttamáson a pravoszláv templom udvarban kerül sor.

 

A NATO erői pontosan tizennyolc éve, március 24-én kezdték el bombázni Jugoszláviát. 1999. március 24-én, 19 óra 45 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák. A légi csapásokat az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Miloševići-rendszer idején a koszovói albánok ellen elkövetett emberségellenes bűntettekkel indokolta. Jugoszláviát tartották vétkesnek azért is, hogy nem sikerült megállapodni Koszovó státusáról a Rambouillet-i és párizsi tárgyaláson.

 

A 78 napig tartó légitámadásban becslések szerint legalább 2500 polgári lakos, katona és rendőr halt meg, és 12 ezernél is többen megsebesültek. Köztük 2700 gyerek. Mintegy tízen tűntek el. Először a kaszárnyákat és a légvédelmi erők infrastruktúráit vették célba. Ali van város Szerbiában, amely a bombázás 11 hete alatt legalább egyszer nem szerepelt a NATO célkeresztjében. Mintegy 25 ezer épület vált rommá, 470 kilométernyi közút és 595 km vasút vált használhatatlanná. 14 reptér, 19 kórház, 20 egészségház, 18 óvoda, 176 kulturális emlékmű, és 82 híd semmisült meg.

 

A történelemben először fordult elő, hogy az euroatlanti erők ENSZ-jóváhagyás nélkül hajtottak végre akciót. A légicsapások megkezdésére a parancsot Javier Solana NATO-főtitkár adta ki a szövetséges erők parancsnokának. A bombázásnak a 1999-es kumanovói Katonai-műszaki Megállapodás vetett véget. A támadások másnap, június 10-én fejeződtek be. Ezután az ENSZ Biztonsági Tanácsa közel 37000 békefenntartót küldött Koszovóba. Szerbiában a háború több tízmilliárd dolláros anyagi kárt okozott. A NATO emberi és technikai veszteségére vonatkozó adatokat azonban sosem hozták nyilvánosságra. (VajdaságMa)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ