Forradalom és szabadságharc

Március 15-e az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója – a magyar sajtó napja a magyar köztársaság nemzeti ünnepe.

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. Európa számos városában 1848 első hónapjaiban forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ezt a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

  1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
  2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
  3. Évenkinti országgyülést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közös teherviselés.
  7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
  11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  12. Unio

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

( Forrás:Neumann-ház-Irodalmi szerkesztőség)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ